Rendezvények,konferenciák
2014. február 12. írta: StileDiVita

Rendezvények,konferenciák

Tartalom:
- KávéBár Bazár 2014-ben is, február 22-23-án
- Legyünk baristák a Metró Vevőakadémia képzésén
- Bor és jazz az izsáki Vino Étteremben 
- 1. Street Food Show
- Egy hamisítatlan orosz est a Miele Főzőiskolában
- VIII. Budai Gourmet Fesztivál
- II. Budavári Libamáj Fesztivál...zöld dió sziruppal
- A titokzatos macaron tavaszköszöntő napja már Magyarországon is
- Ehető képek éjszakája a Szépművészeti Múzeumban
- Ha péntek, akkor hal - Fish Fridays a Miele Főzőiskolában
- Vallás és hagyomány a konyhában már 3000 éve - egy este a kóser konyha világában
2011.
- A test és lélek harmóniája Maki Stevensonnal az A38 Hajón
- Eat, Love, Budapest
- Édes Napok csokoládé - és édességfesztivál a Budai Várban
- Chilei borvacsora az Ördög Pincészetének asztalánál

________________________________________________________
2014. február 22-23.: Ötödik KávéBár Bazár a Corinthia Hotelben február 22-23-án



A Kávé - "Fekete, mint az ördög, forró akár a pokol, tiszta, mint egy angyal, édes, mint a szerelem." - Talleyrand - 

Senki számára nem ismeretlen a fenti sor, aki rajongója vagy csupán csak szeretője a kávénak, ami valóban egyesít mindent ízében, illatában és zamatában. Leginkább így van ez a jól elkészített feketével. Mert ezt sem mindegy, hogy tesszük. Nem mindegy maga a kávé, a gép, a víz, szinte semmi sem, s hiába hinnénk, hogy márpedig jó kávét készíteni könnyű folyamat, nem az. Ami viszont jó hír, hogy tanulható.

2014. február 22-23-án, immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre Budapest szívében, az ötcsillagos Corinthia Hotelben az év legnagyobb kávés rendezvénye, a KávéBár Bazár. Ahol a fekete mellett szerepet kapnak a testes vörösek, csábító rubintok és lágy fehérek - vagyis a borok -, valamint a tüzes rövidek - a párlatok - is.


Néhány éve még kevesen tudták, mivel foglalkozik egy barista vagy egy sommelier, ahogy a mixerek is inkább hangulatfelelősei voltak a rendezvényeket. A világ azonban ezen a téren is változóban van. A kávézók, bárok, éttermek és borbárok igyekeznek megtalálni a legjobb szakembereket, akiknek a feladata az italok világában éppoly izgalmas és vége láthatatlan tud lenni, mint egy jó séfé. A rendezvényre ellátogatók bepillantást nyerhetnek ennek az egyszerűnek semmiképp sem nevezhető világnak a kulisszái mögé elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Hiszen, amíg vígan kortyolgatják a vendégek az italokat, addig előadások tömkelege várja őket a hotel termeiben. Kiderül, mit keres esetleg a fűszer a kávés pulton, hogy kell profi módon kóstolni egy bort vagy párlatot, barista világbajnokok színes bemutatót tartanak a kávéízlelés és pörkölési módok ezer és egy változatáról.


A rendezők készülnek a vendéglátó iparban dolgozó szakembereken kívül az otthoni kávéfőzésben jeleskedő háziasszonyoknak és férjeiknek is.
Bemutatkoznak ugyanis azok a prémium kávéfajtákat, vagy mikropörkölőket előállító vállalkozás, akik kifejezetten a háztartásokba próbálják becsempészni a kávé mindent elsöprő tökéletességét.
Persze, megtalálhatók lesznek a grandiózus világmárkák is, idén első alkalommal például a rendezvényre látogat a LaMarzocco cég is, akik a világ legjobbjának tartott kávégépeket készítik.
S persze, idén sem maradnak el a bajnokságok, amelyeken szurkolni lehet a számunkra legszebb és/vagy legízletesebb italokat előállítóknak. Lesz B1-Be the One Barista Bajnokság, II. AeroPress Bajnokság, ahol kávékedvelő civilek is bemutathatják tudásukat, hiszen az AeroPress egy olyan alternatív kávéfőző eszköz, amely kitűnően funkcionál a háztartásokban, használata pedig könnyen elsajátítható. A már tavalyról nagy népszerűségnek örvendő Magyar Koktél - és Flair Bajnokság idén vasárnap kerül megrendezésre, ahol a nyertesen idén Fokvárosban fogják hazánkat képviselni.


Újdonságként kerül idén megrendezésre a Magyar Sommelier Bajnokság, melyhez kapcsolódóan, borász kiállítók is kóstoltatnak borokat.
Az öt bajnoksággal párhuzamosan futó szemináriumokon a résztvevők kipróbálhatják, milyen a forró csoki Dél-Amerikában, vagy milyen a kávé desszert formában.
S ha még nem lenne elég a rendezvény által nyújtott kínálatból, az Everybody Needs Art jóvoltából kortárs képzőművészek munkáiban lehet gyönyörködni és akár megvásárolni is az Atrium Lounge teraszon.

A belépőjegy a programokon, előadásokon való részvétel mellett korlátlan kávékóstolást biztosít, valamint párlatok, koktélok és borok ingyenes kóstolását délelőtt tíztől este hét óráig. A rendezvény előtti héten felvezető események is várhatók, s a jegyek elővételes értékesítése is megkezdődött. 
A kétnapos jegy, illetve a napi párosjegy kedvezményes ára 5000 forint, a napi belépő 3000 forintba kerül a helyszínen. 
Jegyértékesítéssel és programokkal kapcsolatban a http://kaveforum.hu/ oldalon található bővebb információ.

PROGRAMOK

Február 22., szombat

EXHIBITION CENTER

11.00 II. AeroPress Bajnokság
Moderátor: Tóth Sándor barista bajnok

WINE&BAR LOUNGE

10.30 Cserjétől a csészéig – kávé cuppingolás világbajnokokkal
Horváth Lajos és Kis Zoltán barista világbajnokok bemutatója         
11.30 Óvilági tea és csokoládékóstoló                  
Szántó Tibor csokoládémester bemutatója
12.30 Brew bar – kávékészítés másképp, otthon is                   
Várady Tibor AeroPress-bajnok bemutatója
13.30 Ízek és illatok, avagy a (bor)kóstolás tudománya
Dr. Káli Ildikó elnök/Magyar Sommelier Szövetség
14.30 Exkluzív vodkakóstoló és molekuláris vodkakoktélok                             
Keresztes Ferenc vezető bartender/Godunov Vodkabár
15.30 Luxus a pohárban – cognac-különlegességek kóstolója                         
16.30 Párlat a kávéban       
Orosz Ákos Coffee in Good Spirits világbajnok bemutatója
17.30 Kávé?Desszert!


ATRIUM  TERASZ

10.00 – 17.00 Lounge
20.00 LaMarzocco Party -  zártkörű esemény

Február 23., vasárnap

EXHIBITION CENTER

11.00 La Marzocco, a firenzei oroszlán
Milyen a tökéletes espresso – a világ egyik leghíresebb kávégépével
12.00 – 16.00 B1 Barista Bajnokság
Moderátor: Tóth Sándor barista bajnok
17.00 Tradicionális óvilági és európai forró csokoládék
Szántó Tibor előadása és kóstolója 

18.00 AeroPress és B1 – eredményhirdetés, díjátadó

WINE&BAR LOUNGE

10.00 -18.00 Magyar Sommelier Bajnokság
Moderátor: Klemens Ádám

COCKTAIL ROOM


10.00 -19.00 Magyar Koktél- és Flair Bajnokság



________________________________________________________
2012. november 28.: Legyünk baristák a Metró Vevőakadémián képzésén



November végén nyílt lehetőségem rá, hogy a Metró Vevőakadémia vendégeként, egy napot eltölthessek az egy napos barsita alapképzésükön.

Ne lepődjön meg senki, valóban egy napos volt a képzés, s kellett is hozzá ennyi. Hogy őszinte legyek, kicsit én is szkeptikusan indultan neki. 16 éves korom óta kávézom, s már olvastam és írtam is magáról a kávéról, tudom, hogy milyen feketét szeretek és milyet nem. Így hát, nem gondoltam, hogy túl sok újdonságot hallok azon a napon. Tévedtem. S az hagyján, hogy elméleti szinten tévedtem, gyakorlatban is megtanultam egy rakat olyan dolgot, amit eddig nem tudtam.

Az első meglepetés a helységbe lépéskor ért. A budaörsi Metró Áruház tanfolyamokra kialakított részlege több mint modern és nagyon szép. A színek bámulatos egyvelege, melyek között harsogó zölden bukkan elő innen-onnan a hatalmasra nőtt növényzet, valamint az üvegfalak egy olyan tökéletes egységet alkotnak, ahol úgy érzi az ember, itt érdemes lesz egy napot eltölteni, ha másért nem, már csak ezért is.

Aztán jött a következő meglepetés. A bejárattal szemben található a kávépult, ahol mindenkit, de leginkább az alap barista tanfolyam résztvevőit gőzölgő, finom feketével fogadnak. Több sem kell az ismerkedéshez. Valahogy, itt kicsiben megteremtődött az, amit annyira szeretek Olaszországban. A kávé bűvkörébe tartozó barátkozás. Mert mindenki baráttá válik egy napra, a kávé összehozza és összetartja a társaságot.

Regisztrálás, kávézgatás, kezdőd beszélgetések. Aztán valahogy egészen tökéletesen időzítve, megjelenik az elméleti oktatónk, Senkáriuk András, a Metró Vevőakadémia baristája, mindemellett, a Barista Hungary Kft. alapítója és vezetője. Kávéval a kezünkben haladunk az egyik kellemes hangulatú oktatóterem felé. Víz vár bennünket. Jól jött a kávé után.


András alaposan, és tökéletesen felépítve vezet be bennünket a „fekete világba”. Megtudjuk, hogy csendül össze legszebben az íze az arabica és a robuszta kávénak, valamint azt, hogy néz ki részleteiben az igazi olasz espresso. Mire befejezi az elméleti előadást, már tudom, hogy mit szeretek és azt is, hogy miért.
Nem sok idő telik el, de András vélhetően jól ismeri a kávészerető emberekben Pavlov módszerével kiváltott vágyát a kávéra, átad bennünket Bereczki Péternek, aki a nap hátralevő részében a gyakorlati oldalt fogja bemutatni nekünk elméletben és gyakorlatban.
Gyakorlatban? Ekkor azért egy kicsit kikerekedik a szemem. Nekem kell lefőznöm a kávét egy bár gyönyörű, de hihetetlen nagy ipari kávéfőzővel? S igen. De nem csak kávét! Cappuccinot és Café Latte-t is. Kicsit félszegen mosolygok magamban saját magamon, hiszen a társaság egyetlen tagja vagyok, aki nem vendéglátásban dolgok, s ezáltal sejtése sincs, hogy is működik egy ilyen masina. Pedig, ha lehetőségem nyílik rá a világ bármely pontján, mindig élvezettel nézem és hallgatom végig, hogy készül el a rövid kis espressom. Szeretem hallani a gép szörcsögését, szeretem beszippantani a kávé első illatait, s utána, naná, hogy szeretem meginni az én finom kis kávémat! De eddig még soha nem gondoltam azon, hogy lefőzni is szeretném-e. Én még csak a hagyján. De a csoporttagjaimat már végképp nem értem. Vendéglátásban dolgoznak, mégis kifizetik a pénzt azért, hogy kávét főzhessenek egy napon keresztül.
Kérdésemre, hogy miért vannak itt, egyöntetűen azt feleli, mert itt mindent meg lehet tanulni. Ők, akik ebben a szakmában dolgoznak, eljönnek ide, s tanulnak új dolgot. Elméletben, technikában, mindenben. Hiszen a két oktató a legjobb szerintük, akik most Magyarországon találhatók. Elfogadom a válaszukat, s nekikezdünk a napnak.


Peti végtelen türelmes oktató. Nekem, akinek mindent nehéz megtalálnom egy ilyen gépen, semmi frusztrációm nincs, hiszen Peti szerénysége és segítőkészsége átlendít a „hogyan készítsünk tökéletes espressot” első lépésein. Büszke vagyok, mert elkészítettem, s nem is én, hanem az egyik csoporttársam lecsap rá, s megissza. S még ízlik is neki. Nos, büszkeségtől dagadó mellkassal zárom a délelőttöt, s indulok el a többiekkel az étterem felé ebédelni.


Ebéd után mindenki vidáman nevetgélve issza meg a jól megérdemelt, fene sem tudja már hányadik kávéját aznap, amikor következik a következő, kicsit nehezebb feladat. A tökéletes tejhab. Hm…már látványra is bonyolultabbnak tűnik, hiszen sok dologra kell egyszerre figyelni. Pár gyakorlott társamat még végig nézem, hogy készítik el a tejhabjaikat, amikor bátorságot veszek magam, bemegyek a pult mögé Petihez, s elkészítem a saját tejhabomat. Siker! Peti és mindenki más is megdicsér.
Lemegy a tejhab-kör, mindenki elkészíti a sajátját, jöhet a cappuccino. Most ötvöznünk kell, amit már eddig tudunk. Tökéletes espresso-t kell főznünk – persze, minden apró mozzanattal együtt, amire én úgy gondolom, már felére sem emlékszem -, majd el kell készíteni a cappuccino-t. Mindenkinek sikerül.
Sok finom fekete készül, s szerencse, hogy van még oktatás az épületben, hiszen vígan kortyolgatják a „műveinket” a szomszéd teremben lévő szakácsok, akik éppen olasz ételeket készítenek. Pont jól illik hozzá egy olasz fekete.


Végül jön a szó szerinti „fekete leves”, a café latte. Annak ellenére, hogy az ember azt hinné, mennyire egyszerű elkészíteni, hát, közlöm, nem. Nem mindegy, hogy készíted el a tejet, nem mindegy mikor és milyen magasságról és sebességgel tölti az ember a feketét a tejbe, hogy tökéletesen nézzen ki. Amikor Peti bemutatja nekünk, mielőtt mi is egyenként elkészítenénk a pult mögött a sajátunkat, úgy gondolom, itt el fogok hasalni. Kivárok pár ügyes és kevésbé ügyes megmérettetést, majd összeszedem a bátorságom.
Peti most is türelmes, kedves és segítőkész. Látja rajtam, hogy már a fekete lefőzésénél remeg a kezem. Végig ott áll mellettem, nem szól, csak kedvesen mosolyog. S ez a bíztatás épp elég ahhoz, hogy megszülessem életem első café latte-ja. Büszkeségem határtalan. Nem iszom meg, mert nem szeretem, inkább csak hosszasan nézegetem, s igyekszem megjegyezni minden mozdulatot.


A végén egy kis show következik. Peti megtanítja nekünk, hogyan készítsünk a cappuccino-ra szívet és Eszterházy-mintát.


Eltelt a nap, mindenki megkapta a maga oklevelét. Mától alapfokú barista vagyok. Már nem csak egyszerűen kávébarát. De egy kicsit a tudósa is. Mielőtt hazaindulnék, elgondolkodom azon, hogy nagyjából 6 kávét ittam meg egy nap alatt, s nincs semmi bajom. Hol lehet a titok? Persze, nem okoz túl nagy meglepetést a válasz. Hát persze, hogy a minőségben. Amit már András elmondott az elméleti részben, s amit még hozzá tudok olvasni abban a vaskos nyomtatott anyagban, amit az oklevéllel együtt vehettem át, válaszként szolgál arra a kérdésre is, hogy lehet-e, s ha igen, akkor miért és hogyan lehet egy nap alatt 6 kávét meginni, s utána este mélyen aludni.
Aki nem hiszi, járjon utána. Minden hónapban várja az érdeklődőket a Metró Vevőakadémia nem csak barista képzésekkel. 

________________________________________________________
2012. október 27.: Bor és jazz az izsáki Vino Étteremben



Sűrűn járok Budapesten gasztronómiai programokra, de mindig jó érzés tölt el, ha vidéki rendezvényen vehetek részt. Valahogy más a hangulat. Az emberek többsége ismeri egymást az esten, így sokkal közvetlenebb minden. Más a pince atmoszférája, más a vendéglátás, vagy inkább nemes egyszerűséggel, barátlátás.
Ezen a szombat estén sem történt másképp Izsákon, a Vino Étteremben
Gyertyák az asztalon, melynek fénye megcsillant az étkészleten, fehér abrosz, tökéletes, de visszafogott teríték. Szépen öltözött emberek boldogan köszöntötték egymást. Érződött, hogy barátként fogadják azt a betérőt is – jelen esetben engem -, aki összesen egy embert ismer a társaságán kívül. De mégis valahogy minden olyan otthonos volt.


S innentől az egész este egy olyan atmoszférában zajlott, amelyet csak a vidék tud adni. Az est borásza a mi asztalunknál kapott helyett, s kb. 5 perc után úgy beszélgettünk és nevetgéltünk, mintha már régi ismerősök lennénk.
Majd elindult a kóstoltatás.


Lehmann Tamás, a Tolnai Borvidéken belül, Dúzson található tulajdonosa maga mutatta be a borokat, s minden asztalnál megállt pár szót váltani a vendégekkel az éppen aktuálisról, először egy 2010-es Portugieserről. A bor kellemes volt, sötét és illatos, jó indítás volt az előételhez. Amíg mindenki csendesen iszogatta a borát megtudtuk, hogy Tamás a pincészetet az apukájától vette át, hiszen a pályafutását 1972-re lehet tenni a borászatnak. 6 hektáron foglalkoznak 6 szőlőfajtával, melyből 5 fajta bor lát napvilágot, köztük a „kástélyos” is, melyet Tamás kékfrankos szőlőből készít. A kástélyos bort más néven siller bornak is hívják. 1584-ben lehetett róla először olvasni ezen a néven, előtte „vinum rubellum kastelly” néven volt ismert ez a borfajta. Majd a németek úgy megszerették, hogy siller – shciller: csillog, ragyog – névvel illették, hiszen ez a bor ízében egy kiváló roséra emlékeztet, színében pedig inkább a vörösbor felé hajlik, olyan, mint egy sötétpiros rosé. De itt véget is ért az érdekes történet, hiszen sürgő pincérek hada lepte el a pincehelységet, s megérkezett az első fogás. Sonkás kanapé kéksajt krémmel.


S hogy a vendég, játékos keretek között jegyezze meg az est borait, kapott mindenki egy üres borjegyzetes tömböt és egy ceruzát, ahova feljegyezhette magának az érdekességeket. S mindenkinek volt hasznos információ, hiszen mindenki jegyzetelésbe kezdett. Minden asztalnál nevetgélés volt hallható, hiszen az egymástól való érdeklődés és a néha már-már a valóságtól egészen távol eső információk megosztása nevetésre sarkallt mindenkit.
A hangulat fokozásaként, egyszer csak a színpadra lépett a kiskőrösi Szürkeverebek együttes, akik reggie jellegű jazz zenét játszott. A lábak az asztal alatt apró dobogásba kezdtek, mindenki gyorsan átvette ezt a remek kis ritmust, s a zenekar csak játszott és játszott, egészen az est végéig.


Így tehát akkor is, amikor a főfogás az asztalra került. Hatalmas sültes tálak érkeztek, rajtuk őszi kacsatoros vörösborban párolt birsalmával és zöldséges burgonyafészekkel


Őszinte leszek, lenyűgöző látvány volt. A gyertyafényben megcsillant a sült kacsa piros bőre, ami még sercegett, ezzel is még emlékezve a sütőben töltött elmúlt órák feledhetetlen élményéről, a birsalma illata betöltötte az asztalunkat és szorosan összekapcsolódott a szomszéd asztal illatáradatával. Majdnem elfelejtettem enni, annyira lenyűgözött a látvány. Utoljára a nagymamám asztalán láttam pont ugyanilyet. A borász hangja térített vissza a jelenbe, aki máris konferálta a kacsához általa legjobban illő bort, egy 2008-as Merlot Kékfrankos Cuvée-t, melynek összetétele 80% merlot és 20% kékfrankos.
Az est fénypontja mégis számomra a desszert volt. Csokoládés piskótatorta szelet érkezett chilis csokoládéval és feketecseresznyével


Az aszalt feketecseresznyét a pincért kicsit felfőzte naranccsal, gyömbérrel, limemal és még néhány titkos összetevővel, melynek összhangja a 2009-es Cabernet Sauvignonnal maga volt a tökély. A süteményt gyorsan befaltam néhány korty borral, s ezt követően átadtam magam a feketecseresznye és a sauvignon tökéletes elegyének.
Az est kellemes beszélgetésbe torkollott, ahol már mindenki mindenkivel szót váltott. Az étterem tulajdonosa, Prikkel László sétált az asztalok között, s ott állt meg, ahol beszélgetni szerettek volna vele. Egyszóval, minden asztalnál. Én is éltem a lehetőséggel, s feltettem neki pár kérdést erről a borvacsora rendezvénysorozatról, hiszen nem ez volt az első és nem is az utolsó.
Az első ilyen este 2004-ben volt, azóta szinte minden hónapban van érdeklődő, hiszen a borok és az ételek mellett mindig más érdekességgel várják a vendégeket. Volt már irodalmi est, képzőművészet, vagy hallani lehetett – s persze kóstolni is – pezsgőkről vagy éppen pálinkákról, fény derült a parafa dugók elkészítésének titkára is, de volt már, hogy olaszokkal vívtak tésztapárbajt az étterem séfjei, ahol a vendégsereg egyben zsűri is volt.
Nyáron, ha tehetik, kivonultatják a rendezvényt az étterem belső udvarára, ahol három nagy diófa alatt egy szép kemence várakozik arra, hogy ő legyen a program főszereplője, s nem ritka, hogy élnek is ezzel a lehetőséggel a tulajdonos és barátai. Nemrég volt rá példa, hogy három olasz séf állta körül a kemencét és pizzát sütött a vendégeknek finom borok és igazi olasz zene kíséretében. Mi sem lehet kedvezőbb egy remek, nyári estén?
Őszinte meglepettséggel hallgattam, hogy Izsák lakói mennyire nyitottak az újdonságokra, de László megnyugtatott, hogy azért nem annyira, mint ahogy én gondolnám. Itt messze nem lehet váltott étlappal dolgozni, vagy bonyolult gasztronómiai fogásokat az asztalra tenni, hiszen a közönség itt még másra vágyik. Fontos nekik az, hogy találkozzanak az otthonuk ízeivel, s az est végére jóllakjanak. De szerinte nincs is ezzel baj, hiszen a vidék mindig más volt és más is marad, mint a főváros, de szerencsére azért valamilyen szinten már itt is nyitottak az emberek a változásra. Nevetve mondja, hogy éttermi kereteken belül túlléptek már a rántott húson.
László elmondása szerint Izsák fejlődő hely. Több kisebb rendezvényre lehet elmenni hétvégenként, valamint, egyre jobban kezdik szorgalmazni a kiállító terek és vendéglátó egységek a közös munkát, hogy az ide látogatók akár 1-2 napot is szívesen eltöltsenek Izsákon.
De addig is, amíg az összefogás nem alakul ki teljesen a községben, a borvacsorákról nem kell lemondani. Legközelebb december 8-án várja az étterem a vendégeket, ahol ismét remek zenei program, finom falatok, s a Vesztergombi Pincészet kiváló borai mellett lehet készülődni a Karácsonyra.
Így működik ez vidéken! Öröm volt számomra tapasztalni, hogy az emberek érdeklődőek a régi ízek mellett az újdonságokra is, öröm volt látni, hogy a vendéglátó mennyire szívén viseli az est hangulatát, s külön öröm volt része lenni ennek a felszabadult, vidám, és finom ételekkel és italokkal bővelkedő vacsorának. Mindenkinek csak ajánlani tudom! 

________________________________________________________
2012. szeptember 7-9.: Street Food Show a Hold utcai Vásárcsarnokban


Lezajlott hát az első Street Food Show, melyről megoszlottak a vélemények. Én abba a csoportba tartozom, aki jól érezte magát, s nem zavarta, hogy fél órát kellett sorba állnia a feljutásért. Igaz, én baráti társasággal mentem, sorban állás közben is beszélgettünk.
Mindamellett, hogy ezt jövőre a szervezőknek figyelembe kell venniük, azt tudom mondani, hogy pont ennek köszönhetően volt kényelmes a közlekedés az emeleten, a rendezvény helyszínén - nekem, aki nem voltam babakocsival, mert ahogy elnéztem, a kisbabások kicsit megszenvedték a fenti tartózkodást is -. Ez egy dologra enged következtetni. A rendezvény jó volt, mégpedig nagyon jó. A célját nemhogy elérte, de túl is nőtt rajta.
Tartalomból nem volt hiány. Volt itt minden ami kellett. Ennivaló, innivaló, ismerős arcok, új ismerősök. Valahogy pont olyan volt, amilyennek lennie kellett. Olyan utcán evős. Én jövőre is ott leszek!
Íme néhány kép erről a hétvégéről azoknak, akik nem jutottak el, nem állták végig a sort, vagy egyszerűen csak szeretnének fotókat látni:

 Amikor áll a sor...
 Selectfood Alíz zseniális portugál sütije...
 Halpiac
 A csigáim egy kis tengeri spárgával...
 Már jön is a csiga...
 Fragola....
 Misi, a Pék
 Remek olívaolajak
 A legfiatalabb fakanálforgatók...
 Wang mester
 Nem Wang mester sushi-jai, de ettől még őrölt finomak voltak
 Amikor a bloggerek főznek...sokadik felvonás után és sokadik felvonás előtt
 Egy remek prosecco....Spazio Caffe ManueL
 A malac füle...szintén Spazio
 A görög....
 Lángos....
 Verhetetlen hamburger...
 Kézműves sör
Limarás Marcsi sütitésztája még atombombafelhő képében :-D


________________________________________________________
2012. június 11.: Egy hamisítatlan orosz est a Miele Főzőiskolában


Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra az egyik legjobb főzőiskola a Miele. Nem először jártam ma este ott - s remélhetőleg, nem is utoljára :-D -, s ellátogattam már más helyekre is, így van mihez viszonyítanom. Tágas tér áll rendelkezésre, mindig vidám társaság, s nem utolsó sorban, mindig valami egészen izgalmas világba "utazunk" abban a pár órában.

Oroszország nekem mindig misztikus volt. Lehet, túl sok orosz regényt olvastam - s teszem azt a mai napig -, hiszen azokban az irodalmi művekben mindig van valami hátborzongatóan sejtelmes. Nem csoda hát, ha ezt rávetítem a gasztronómiájukra is....vagy mégsem? A gasztronómiájuk az országgal együtt lehetséges, hogy mégiscsak sejtelmesen izgalmas? Ezt mindenki döntse el maga.
De mindezeken kívül köztudott, a konyhák terén nálam a második helyen az orosz gasztronómia áll.
Ma este pár olyan jellegzetes orosz ételt készítettünk el, ami mindenki konyhájában megvalósítható, hiszen semmi olyan extra hozzávalót nem tartalmaz, melyet ne tudnánk könnyen bárhonnan beszerezni. S mégis, ezeknek a párosítása egészen egyedülálló ízélményt eredményez végül, letisztult, tiszta ízek kerülnek a főzés végén az asztalra.
Kis Sándor, a Miele Főzőiskola vezetője néhány finomítást becsempészett ezekbe a tradicionális receptekbe, de mivel volt a társaságban este egy orosz származású lány, s ő azt mondta, hogy minden pont olyan volt, mint náluk otthon, így nyugodtan állíthatom, Sanyi jó munkát végzett ezekkel a kis változtatásokkal, hiszen az ételek autentikus mivoltát egy pillanatig sem zavarták. De nézzük meg, miről is volt szó ma este - 6 személyre, amiből 7 személy is bőven jól lakott :-) -.

1. Pelmenyi




Hozzávalók a tésztához: 
- 2 pohár liszt 
- fél pohár víz vagy tej - tejet a zöldséggel töltött pelmenyihez használnak - 
- 1 tojás
- 1 kávéskanál só
Hozzávalók a töltelékhez: 
- 20 dkg marhahús
- 20 dkg sertéshús
- 2 fej vöröshagyma
- só, őrölt bors

Elkészítése
 A lisztet átszitáljuk, kis halomban a gyúródeszkára tesszük, közepén mélyedést csinálunk, beleöntjük a megsózott vizet (vagy tejet), a tojást, és leves tészta keménységűvé gyúrjuk. Letakarjuk és 25-30 percig pihentetjük. A töltelékhez a húst a hagymával együtt megdaráljuk, sózzuk, borsozzuk, beleöntünk kb. ½ dl hideg vizet, és jól kikeverjük. Lazábbnak kell lennie, mint a fasírozott masszájának. A tésztát 1-2 mm vastagságúra kinyújtjuk, kis pohárral (vagy közepes nagyságú pogácsaszaggatóval) kiszaggatjuk. Mindegyik korong közepére kis halmot teszünk a töltelékből. A tésztaszéleket összehajtjuk és jól összenyomkodjuk, majd a két véget is egymáshoz nyomjuk, hogy „fület" kapjunk. A pelmenyit meglisztezett deszkára tesszük, és hideg helyen kb. ½ órát pihentetjük, hogy kissé megszikkadjon. Ezután forrásban lévősós vízbe tesszük, és 8-10 percig főzzük. A vízből szűrőkanállal kivesszük, és tejföllel, olvasztott vajjal vagy enyhe ecettel önálló főételként tálaljuk.
- Megjegyzem, az orosz származású lány édesapja még megsüti a pelmenyit főzés után, s fokhagymából és ecetből készít hozzá öntetet. -

2. Borscs leves


Hozzávalók
- 10 dkg cékla
- 10 dkg fejeskáposzta
- 5 dkg sárgarépa
- 20 dkg marhaszegy
- só
- bors
- 4 dl tejföl
- 0,5 dl olaj
- 5 dkg vöröshagyma
- 1 fej fokhagyma
- 1 dl paradicsomlé
- 3 csomag kapor
- 3 cl ecet
- 5 dkg burgonya
- 3 dl húsleves vagy alaplé
- fekete rozskenyér 

Elkészítés 
A zöldségeket megtisztítjuk, és vastag metéltre vágjuk. A hagymát feldaraboljuk, olajon megfonnyasztjuk. A marhahúst apró kockákra vágjuk, és megpároljuk a hagymán. Borsozzuk, majd adunk hozzá fokhagymát.
A metéltre vágott sárgarépát megpirítjuk forró olajon, és a megpuhult húshoz adjuk. Felengedjük húslevessel vagy alaplével úgy, hogy bőségesen ellepje, majd megpirítjuk a céklát is, és a leveshez adjuk.
A metéltre vágott fejeskáposzta is a levesbe kerül, ezt követi a burgonya, majd a paradicsom, a finomra vágott kapor, végül az ecet.
Lassú tűzön főzzük, míg a zöldségek és a hús megpuhulnak. Tálaláskor fekete rozskenyeret és tejfölt adunk hozzá.

3. Scsí leves


Hozzávalók:
- 500 g marhahús,
- 500 g fejes káposzta vagy 250 g édes- és 250 g savanyú káposzta,
- 200 g vegyes zöldség,
- 1 hagyma,
- 2 evõkanál vaj,
- 1 evõkanál sűrített paradicsom,
- 1 burgonya,
- só, bors, babérlevél.

Elkészítés
-->

A bejegyzés trackback címe:

https://rozmaringescsokolade.blog.hu/api/trackback/id/tr107961468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása