Emlékszem rá, amikor kislány voltam, Luca napján elkészítettem a nagy kérdés megválaszolására szánt Luca-napi babonát, vagyis, hogy hogyan is fogják hívni a férjemet. 13 db. cédulára kellett írni cédulánként 1 nevet. Minden nap ki kellett húzni egyet, s aki karácsonykor, az utolsó cetlin szerepelt, úgy fogják hívni a jövendőbelimet. Ezt éveken keresztül elkészítettem, s mindig csak reménykedni tudtam benne, hogy az éppen aktuális fiú neve lesz a nyertes.
Csak az a baj, hogy ma már nem emlékszem rá, hogy ez sikerült-e, vagyis volt-e valaha listás az a név, aki végül az életem része lett :-).
De nézzünk egy kis hagyományt erről a napról
Mindamellett, hogy az 1582-es Gergely-naptár érvényre jutásáig december 13-a volt az év legrövidebb napja és a télforduló kezdete, a szerelemhez is éppúgy kapcsolódik, mint a Valentin-nap, s pont annyira rejtélyes a története is. Szent Luciát ugyanis, akinek köszönhető ennek a napnak az érzelmi töltöttsége – és persze a hozzá tartozó sok-sok népszokás – házasságszerző védőszentnek tartják.
Szent Lucia Siracusában – Szicíliában – szenvedett vértanú halált, hiszen a legenda szerint Jézus jegyesének vallotta magát. Történt ugyanis a keresztény legenda szerint, hogy adva volt ez a Lucia nevű lány, aki a III. és IV. században élt Siracusában. Édesanyja nagy beteg volt, s egyszer Lucia elkísérte édesanyját Szent Ágota sírjához, s együtt imádkozott édesanyjával annak meggyógyulásáért. Még aznap álmában megjelent neki Szent Ágota, aki az égiek segítségét kérte a gyógyulásért. Ezek után nem sokkal az édesanya meggyógyult, s Lucia kérte őt, hogy ne adják mégse a jegyeséhez feleségül, mert ő már Jézus Krisztus jegyese. Ezen a vőlegény annyira felmérgelődött, hogy feljeleltette a lányt a vallási nézetei miatt. A fejedelem ekkor számtalan fájdalmas próba elé állította Luciát, mindhiába. Először sikertelenül bálványok előtti áldozat bemutatására kötelezte a lányt. Majd bordélyházba kényszerítette, hogy ott vegyék el az ártatlanságát, de ezzel sem járt sikerrel. Ekkor már a fejedelem haragjában olajjal és szurokkal öntette le a lányt, majd máglyára küldte, de a tűz sem fogott rajta. Végül elvágatta Lucia torkát, de a lány addig nem halt meg, amíg az imáját be nem fejezte. Ezért lett tehát a legenda szerint Lucia Jézus Krisztus menyasszonya, s ezért tartják a mai napig házasságkötő szentnek.
De ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a nagy naphoz, az áhított férfi szívét el kell csábítanunk, amihez elég egy jó kis recept is, egy kis afrodiziákummal megspékelve.
VARÁZSGOMBÓC LUCA NAPJÁRA – kb. 18 db-hoz -
Hozzávalók - kb. 18 db-hoz -
- 5 dkg vaj
- 7,5 dkg darált mák – íme az afrodiziákum –
- 10 dkg darált dió
- 7,5 dkg sárgabarack lekvár
- 15 dkg liszt
- 5 dkg tehéntúró
- 1 db. tojás
- 5 dkg búzadara
- ¼ l tej
- 13 dkg cukor + még kb. 5 ek.
- 1 db. apró kockára vágott zsemle
- 0,5 ek. rum
- fél db. citrom reszelt héja
- 1 csipet só
- kb. 9 db. meggybefőtt
Elkészítés
A búzadarát habverővel elkeverjük a forrásban lévő tejjel és sűrűre főzzük. Amikor kihűlt, hozzáadjuk az áttört tehéntúrót, a tojást, az apró kockára vágott zsemlét, a lisztet, majd a cukorral, reszelt citromhéjjal és sóval ízesítjük. A kapott tésztát 15 percre félre rakjuk, közben a lekvárral elkeverjük a mákot, a 2-3 ek. cukrot meg a rumot. . A tésztából darabokat csípünk le, melyet gombóccá görgetünk, laposra nyomjuk, s kb. 1 tk-nyit teszünk bele a mákból, majd a mák tetejére teszünk fél db. meggyet. A lisztes deszkán gombócot gyúrunk belőle, s forrásban lévő, enyhén sós vízben kb. 15 percig főzzük – amíg fel nem jönnek a víz felszínére -. Ezután leszűrjük, s egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat, majd a gombócokat egyenként megforgatjuk az olvadt vajban. Végül a darált dióhoz kb. 2 ek. cukrot keverünk, s a gombócokat egyenként beleforgatjuk.