Nem az első alkalom volt, hogy az időjárás kevésbé kedvezett az év legnagyobb gasztronómiai rendezvénynek, a Gourmet Fesztiválnak, mégis rengetegen voltak. Ahogy most is. Hiszen a kivonuló éttermek, a programok, a jó borok és a remek társaság mind-mind feledtették az időjárás morcos hozzáállását.

Nézzük, kiket sikerült idén végig járnom, mi volt a benyomásom, s milyen programokat néztem meg ebben a három napban a fesztiválon, ami a gulyás jegyében telt.

1. nap 

Egy jó kis epertesztre érkeztem ki pénteken délután a fesztiválra. A közönségből kiválasztott, ill. önként jelentkező fiatalok ügyesek voltak, s bátrak, nem szégyellték az epreket ott szidni, ahol csak lehetett :)

Utamat a Rosensteinhez vezetett. Elvitte a pálmát külső tekintetében. Ötletes, sziporkázó, és finom is volt minden. Nem vagyok egy nagy flódni barát, de ez a flódni pop cake annyira tetszett, hogy azonnal dupláztam is.

Aztán feltétlen kellett egy kis sós is, egy igazi zsidó tojásos bagel. 

Igaz, az egyetlen induló volt osztriga kategóriában a Sarki Fűszeres, de a minősége páratlan volt. Az ár ellenére elég gyorsan fogyott is. 

A Nu bor és bisztronómia sárgabarackos kolbásza sül itt, jelen esetben vad húsból, nem sertésből.

Na, ez aranyos volt. A Costes standjánál igazi vidéki nénik csipegették a csipetkét az argentin séf gulyásához. Hiába érződött rajta, hogy nem volt az az igazán magyaros, a nénik miatt nagyon is fogyasztható volt. 

A Costes parmezán panna cottája spárgasalátával és vinegrettel. Nem mondom, hogy megszerettem a sós panna cottát, de egy próbának jó volt. 

Ja, s hogy mit keres a parafadugó a gulyásban? Miguel egy régi emléket mesélt, amikor az alföldön azt mondták neki, hogy kell bele, hogy a hús hamarabb megpuhuljon és az ízt is fokozhassa. Miguel! Nem azt mondták véletlenül, hogy a bort öntsd bele, a dugót pedig nyugodtan eldobhatod? :)

A Harrer málnás és narancsos krémjei nem csak szépek, de finomak is voltak. 

Ezen a fesztiválon a fehérboré volt a főszerep. Nem igazán szeretem, de ez jó volt. 

Szerencsére azért találtam ám vöröset is ;)!

A napot a híres lyoni séf, Joseph Viola zárta. Volt szerencsém csütörtök este is a főztjéből enni, s még a gasztro színpadnál is a fesztiválon, nos, meg kellett állapítanom, ha valami tökéletes, akkor az ő ételei azok. Így készült el a díjnyertes pástétom péntek este. 

2. nap

A napot a debreceni IKON Étterem standjánál kezdtem, ahol először lazaccal próbálkoztam. 

Majd jött az igazi nyertes, a Debreceni gulyás hot-dog, sous-vide eljárással készült lecsóval. Káprázatos volt, ismétlést is kívánt. 

Aztán ide is visszatértem. :)

Jöhetett mindezek után egy jó kis aperol spitz. :)

Persze, majd a desszert is a Geurbeaud Cukrászdánál. 

Egy kis csokis álom, és egy kis sós, karamelles álom. 

Erre a három napra mindenki gasztro fotós lehetett a Samsung sátrában, ahol még telefont is lehetett nyerni a fotókkal.

Ezek voltak a kellékek a fotózáshoz, de persze mindenki hozhatott is magának valamelyik standtól egy étel-manökent :)

A sok fotózás nézegetése közben úgy megéheztem, hogy egy kis mangalicával igyekeztem barátkozni...győztem :)

Majd elindult az éves párbaj Segal Viktor és Bíró Lajos között sok nevetéssel, rengeteg ugratással, a padlizsán jegyében. 

Bíró Lajos kreációja...

...amit Segal Viktor remeke követett. 

3. nap

Az utolsó napon már csak este mentem ki, a záró programra, ahol az idei év vitathatatlanul legnagyobb gasztronómia embere vezetett, Széll Tamás. Elkészítette a híres gulyás levesét, melyet a Bocuse D'Or versenyen is kóstolhatott a nagyérdemű zsűri. 

Kiderült, a levesben a mindenki által jól ismert összetevőkön kívül szerepelt pirított kávészem és kömény, marokkói kandírozott citromhéj valamint narancs is. 

Eddig sem kételkedtem Tamás szaktudásában, de ma már tapasztalatból mondom, megérdemli azt, hogy a világ 10. legjobb séfje legyen. Tökéletes volt a gulyás. Majd utána levetítették a februári versenyen készült filmet is. 

A végső búcsú előtt - mert már mindenhol szinte minden elfogyott kb. 20 órára - elmentem egy igazán jó kis hamburgerre a KNRDY-hoz. 

Az estet, s ezáltal az idei Gourmet Fesztivált egy nagyon kedves férficsapatban zártam, akiket nem tudom, hogy kik voltak, de nagyon aranyos volt, hogy vettek egy mini hamburgert a KNRDY-ban, elvágták négy felé és koccintottak vele :)

Jövőre ismét lesz Gourmet Fesztivál. Nem tudok mást hozzá tenni, minthogy, aki teheti menjen el, kóstoljon, hiszen itt valóban a legjobbak vannak az ország minden részéről. Nagyon kár kihagyni. Nem mondom, hogy olcsó, de most mindannyiunk előtt áll egy év, spóroljunk rá, s ne hagyjuk ki ezt a hatalmas gasztronómiai élményt.